Talán még idemásolnék egy 1998-ban írt kis töredékemet, amit véletlen találkozásunk után írtam, és most előkerült.
"Margit körút, esti csúcs.
Agyamban az utolsó óra: OK, még tudok szervezni, ma délután többen hasonló sorszámú tízezrest váltanak a piacon.
Váratlan volt, ahogy megláttam: köpcös, kopasz, mindig gyorsan szedett lábát picit húzza, de olyan, mint tíz éve.
nem gondolkodtam: BMW fel a járdára, vészvillogó, Ganxtát a gyújtás levétele kilöki a magnóból.
"Szia Pista"
Hunyorogva néz rám, megijedek: nem fog megismerni.
Baseball sapka le, mást nem tehetek: 30 kilót 30 centi hajra átcserélni lehetetlen.
"De jó, hogy látlak, a jövő héten énekeljük a Koronázási Misét, mindenképpen kellenél"
Ezt a mondatot kell megköszönnöm, felvésnem. Elhinnem.
Még valamit mondok -"Tíz éve nem énekeltem"- adok egy névjegykártyát, csak egy mobilszám, de ne kételkedj Pista, azért én, én vagyok.
Csak elfelejtettem.
Dorog, 1998 nyarán "
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal