Ilyen címmel - "Jóemberek" - nem lehet írni anélkül, hogy ne érjen a vád: egysíkúan, szeretettől, tisztelettől (ne adj Isten:érdektől) elvakultan, konfliktus-kerülésből elfogult írásokat készítek.
Vállalom.
Minden írás végén ott a lehetőség a vélemény-nyilvánításra az olvasónak. Ezért jobb a blog, mint a könyv, lehet vitatkozni.
De én az általam megismert értékes emberekről szeretnék tablót készíteni, hogy néha - "ránézve a képekre" - hitet és erőt merítsek a tőlük kapott, megtanult, ellesett "jóemberségből". Rám fér. És talán másokra is...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.